Hello, hello nem tűntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel...

Hát szép estét, csillagfény ragyogjon rátok, meg hasonlók. Noshát hol is kezdjem, meg mire vagytok kíváncsiak? Áh már tudom. A mával kezdem, mert a mai nap vad volt, aztán csapongok egy sort kedvem szerint, mert ehhez van hangulatom.

Sóval, borssal élettel:

Ma végre megkaptuk a bizony hitványt. Negyedik órán. Ja és csak négy órám volt, de barom állat voltam, és maradtam a hetedikig, mert Zsuval iszonyatost hülyültünk ám. Meg megvártam édes egyetlen szaranyos hugicámat. De visszatérve a bizony-hitványomhoz egész jó. 4,25. a tavalyi háromkilenchez képest nem is rossz, de a kémia négyesért kaptam. Még jó, hogy ebben a félévben már van két ötösöm. Pedig még csak egy hete tart. (Jó vagyok mi?) Egyedül azért lehetek négyes, mert eddig azokkal a rohadt szarságokkal foglalkoztunk, atompályák kiépülése, meg hasonló. Pfujj. Ki nem állhatom. De moooost mostmár oldatozunk és láv. Naggyonláv :D

Na jó, szóval miután megállapítottam, hogy mikből kéne javítani (espanyol, kémia, magyar, fizika, [anyámék szerint angol{szerintem meg Kaf}]) úgyhogy ő ja. Nos megvan az efélévi programom :D Zsírkirályság nem. az amiből kéne közül egy van, amit szeretek. Éljen. Na jó, az espanyollal sem lesz nehéz, csak a szavakat kell megtanulni. Fikából meg nem az utsó percben kell elkezdeni tanulni, és meglesz. Sóval, amúgy anyám meg is kért, hogy matekból meg kaparjam össze magam. Hehehe analízis. Neröhögj. Szerdán írunk és lövésem nincs az egész témakörről. Még az egyesnek is örülnék, de komolyan. Halálüresen fogom beadni azt a lapot. Legalább Adorjánnak sem kell kidobnia a kukába XD

Jah megamúgy még szereztem jegyet a héten. De nemtommilyent. Próbálok gondolkodni, de nem megy. Szerdán meg írtam spanyolból. Ez olyan meglepi volt. Lesz vagy négyes. Jóesetben. Rosszban hármas, bár elégsokkmindent tudtam, de az a macskakaka igeragozás nem jutott abba a pirinyó tudatomba. Hogy a mogyoróagyú szentségtörő mozsárágyúját a teremtett világképnek!

Nah de igen. Vannak itten még csodák. Bizony, csodák.

Jah és írtam egy dalt. Csütörtökön. De már nem emlékszem rá, mert Sacinak adtam elő és az esernyőjéről szólt, és arról, hogy milyen ügyin ki tudnék vele verni pár szemet, meg fogat. Aztán előadtam a Decemberi, ami már Januári, úgyhogy debreceni éjszakában. Hát... este nyolckor elég kihalt az állomás, de azért mindenki hülyének nézett. 10-ből 10 jó arány nem?

Meghát volt méééég voltmég valamiiii. Ja igen, levágattam aaaaaaa... a hajamat. Nem vicc. Tök rövid, már amennyire egy tök rövid lehet. De nem olyan hosszú, mint eddig, hanem olyan vállig érő. Kábé. A fodrászom rendes volt, és beszárította... vagyis próbálta, de a hajam erősebb és makacsabb, szóval feladta. Egy negyedórányi küzdelem után. Hiába vigasztaltam azzal, hogy az én hajam sose akarja az igazságot, meghogy már én se próbálkozom régóta, csak hagyom olyannak, amilyennek elalszom, mert azt szereti. Hát látszott rajta hogy nem győztem meg, de az ollóval elkövetendő harakiriről remélem letett.

Nos igen. egyelőre ennyi voltam. Majd holnap talán... most megyek csokit zabálni [anyámék hoztak], Donnie Darko-t nézni, és vagy plusz Rovos matekházit illetve kémia számolásokat csinálni.

Az ég kegyelmezzen lelketeknek!